A befektetéseken ugyan pozitív eredményt értek el az első félévben a hazai nyugdíjpénztárak, a tagok száma viszont csökken. Öröm az ürömben, hogy a megmaradt tagság egyre többet fizet be az önkéntes pénztárba a saját jövedelméből - írja a Világgazdaság.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a legtöbb tag még mindig az önkéntes nyugdíjkasszáknak van, több mint 1,2 millió, az utóbbi öt évben azonban minden negyedévben elvesztettek ezek az intézmények is néhány ezer tagot. 2008 őszén volt a csúcson a tagságuk, akkor több mint 1,4 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag volt. A csökkenés oka, hogy a már érett piaci fázisban lévő pénztárakból többen lépnek ki, vagy érik el a nyugdíjkorhatárt, és veszik fel a megtakarításukat, mint ahányan új belépőként az öngondoskodás e formáját választanák.

Ami viszont jó hír lehet a kasszáknak, hogy a megmaradt tagság egyre komolyabban veszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. Erre utal, hogy a tagdíjbevételek a tavalyi első félévhez képest nem csökkentek, sőt kis mértékben még emelkedtek is, és az első hat hónapban meghaladták a 40,5 milliárd forintot. Különösen figyelemre méltó, hogy a tagok saját befizetései 67 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, vagyis egyre többen takarítanak meg adózott jövedelmükből önkéntes nyugdíjpénztárban. A munkáltatók befizetései ugyanakkor csökkentek, a cégek – amelyek főleg a cafeteria keretében fizetnek a pénztárakba – 16,5 százalékkal kevesebb pénzt utaltak az idén hat hónap alatt, mint egy évvel ezelőtt. Az idei év lehet az első olyan esztendő a pénztárak 19 éves történetében, amikor a tagok saját befizetése meghaladja a munkáltatói hozzájárulások volumenét.

A pénztárak vagyona a félév végén 935,8 milliárd forint volt, kis mértékben csökkent az első negyedév óta. Ebben szerepet játszhatott, hogy a második negyedévben enyhe veszteséget értek el a pénztárak a befektetéseiken. Az év egészében véve azonban még jók a hozamok, az első hat hónapban 23,5 milliárd forint volt a befektetéseken elért eredmény, ami éves szinten számolva a portfóliókra vetítve átlagosan 5 százalék körüli hozamot jelent. A portfóliókban a magyar állampapírok aránya meghaladta a 60 százalékot, befektetési jegyben és részvényben a vagyon mintegy 27 százalékát tartották a pénztárak.

Maguk az intézmények továbbra veszteségesek. Az ágazat féléves működési vesztesége 452 millió forint volt, ez 90 milliárd forinttal kisebb a tavalyi első félévi deficitnél. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az adatok szerint számos költségcsökkentő intézkedést hajtottak végre, mérsékelték az alkalmazottak bérköltségét és az adminisztrációs feladatokat ellátó cégeknek is kevesebbet fizetnek. Az anyagjellegű ráfordítások és a tisztségviselők tiszteletdíjai, valamint azok közterhei viszont emelkedtek tavaly óta.

A magánnyugdíj-pénztári szektor lassú haldoklása is folytatódott a második negyedévben. A tagság tovább fogyott, június végén már csak 63755 magánnyugdíj-pénztári tag volt az országban. A távozó tagok közül vélhetően többen is visszaléptek az egypilléres rendszerbe, erre utal, hogy miközben a szolgáltatás-kifizetések összege csak 136 millió forint volt, a TB-be csaknem 6,9 milliárd forintot utaltak vissza a pénztárak. Ez nem meglepő, hiszen maguk az intézmények is folyamatosan szűnnek meg, a második negyedév végén már csak 9 magánnyugdíjpénztár működött, közülük több végelszámolás alatt állt, vagy azóta határoztak a végelszámolásáról.

A magánkasszák tagjainak összvagyona megközelítette a 187 milliárd forintot, vagyis egy pénztártagra már több mint 2,93 millió forintnyi megtakarítás jut. A kasszák az első félévben 3,94 milliárd forintnyi hozammal gyarapították a megmaradt tagság befektetéseit, ez éves szinten mintegy 4,26 százalékos hozamot jelent az idén. Maguk az intézmények ugyanakkor továbbra is súlyos veszteségekkel küzdenek, az első félévben 421 millió forint mínuszban zártak működési szinten. A tavalyi kétszeresét kitevő veszteség legfőbb oka az elmaradó bevétel volt, amit a pénztárak egyrészt a befizetett tagdíjakból vonhatnak el, másrészt az adományokból kaphatnának meg. Az idén a tavalyi bevétel alig egyharmada folyt be a kasszákhoz, ezt az intézmények nem voltak képesek kompenzálni még úgy sem, hogy működési költségeiket 32 százalékkal csökkentették azóta.