Varga Mihály közölte, hogy egyhangú döntést hoztak az idei első ülésen. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről - húzta alá.

A keddi kamatdöntés szerint a monetáris kondíciók nem változtak, az alapkamat 6,5 százalék maradt. Az irányadó ráta legutóbb 2024 szeptemberében módosult.
A döntéssel a tanács megerősítette, hogy elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. Nem változtattak az előretekintő iránymutatáson sem - ismertette.

A pénzpiaci indikátorok továbbra is érzékenyek a geopolitikai fejleményekre, az év eleje óta a geopolitikai események kerültek ismét a befektetők fókuszába, ez a múlt héten jelentősebb elmozdulást okozott a piaci kockázatvállalásban. A jegybank figyelemmel követi a fejlemények hatását a hazai piacokra és az inflációs kilátásokra - fejtette ki, jelezve: a hideg idő miatt az olaj- és gázárak az előző kamatdöntés óta jelentősen emelkedtek.

Az inflációs folyamatokról szólva kiemelte:

a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő 2. hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. "Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön"
- fogalmazott Varga Mihály.

Ugyanakkor jelezte, hogy az év eleji átárazások ismerete kiemelten fontos az inflációs kilátások szempontjából, ezekről pedig februárban lesz elérhető adat a januári inflációs statisztika közlésekor. A háztartások inflációs várakozásai továbbra is stagnálnak, a vállalatiak visszafogott áremelkedést vetítenek előre közlése szerint. Megismételte, hogy továbbra is óvatosságra van szükség, mert a lakossági várakozások alakulása meghatározó a középtávú inflációs folyamatokra nézve.

A devizapiac stabilitásának fenntartását kulcsfontosságúnak nevezte az inflációs várakozások mérséklésében.

Hozzátette:

2025 eleje óta a forint több mint 6 százalékkal értékelődött fel az euróhoz képest, ami a régióban is felülteljesítőnek számít. Ez az árfolyamerősödés egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban, és reményét fejezte ki, hogy a fogyasztói árakban is hamarosan "tetten lehet érni".
Újságírói kérdésre hangsúlyozta: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja van, erre koncentrálnak, mert ez a legfontosabb törvényi mandátumuk.

Az aranytartalék növelésére vonatkozó kérdésre elmondta: nincs olyan javaslat, amelyik növelni kívánná a jelenleg 110 tonnás tartalékkészletet. Személyesen azonban nem tartotta "az ördögtől valónak", ha a jövőben növelnék az aranytartalékot.