A korabeli Magyarország egyik legnagyobb, és legszebb vízi létesítményeként 1907-ben épült fel Rajkán a zsilip. A vízszabályozásban az alábbi három fontos szerepet kellett ellátnia: egyrészt a Duna folyam ekkor kiépült jobb parti árvízvédelmi töltése és a Mosoni-Duna-ág által határolt Szigetköz valamint a Hanság medence árvízvédelmét szolgálta, másrészt belvízi helyzet javítása miatt építették, harmadrészt a Mosoni-Duna-ág felső szabályozása céljából épült a Mosoni-Duna hajózhatóvá tétele érdekében.

Az 1919-es párizsi béketárgyalások során a vízügyi szempontok is meghatározóak voltak, és komoly jelentősége volt a Rajkai zsilipnek. A zsilippel együtt a hozzá tartozó Császárligeti (visszaeresztő) csatorna és Rajka község Magyarország része maradhatott.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) vagyonkezelésében lévő Rajkai Nagy Zsilip jelentőségét azzal is elismerték, hogy 2018 decemberében a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság megyerikummá minősítette, felvette értéktárába, a megyerikumok száma így ekkor 99-re növekedett.

A Rajkai Önkormányzat, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Győri Területi Szervezete 2019. június 6-án közösen emlékezett meg a zsilip jelentőségéről Rajkán. Délelőtt az MHT területi szervezete ülést tartott, melyen az érdeklődők meghallgathatták a zsilip történetét, a Rajka térségében végrehajtott vízgazdálkodási fejlesztéseket és további lehetőségeket, valamint megismerkedhettek a megyerikumokkal a Szigetközben.
Az esemény után emléktáblát helyeztek el a zsilipnél a megyerikummá minősítés tiszteletére.

Az eseményen felszólalt Kiss Vince, Rajka község polgármestere, Németh József az ÉDUVIZIG igazgatója és mint az MHT Győri Területi Szervezetének elnöke, valamint dr. Pető Péter a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke.