Amennyiben átengedjük a történetírást azoknak, akik nem voltak ott, akkor mások rossz emlékeire hagyatkozva, vagy akár rossz szándékkal írják meg azt, ami velünk történt. Így a végén lehet, hogy nem is ismerünk saját magunkra, saját történetünkre – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a VERITAS Történetkutató Intézet által az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulásának negyedszázados jubileuma alkalmából szervezett emlékülésen, szerdán.

Fidesz valódi születése Nagy Imre temetésén történt

Ambivalens érzésekkel viszonyulok saját múltunkhoz, mivel az Ellenzéki Kerekasztal története nem választható el a rendszerváltás történetétől, annak eredményességétől, illetve eredménytelenségétől – kezdte beszédét Kövér. A magyar szellemi elit nem volt, nem lehetett felkészülve sem politikailag, sem lélektanilag, sem intellektuálisan. Nem volt egységes jövőképe, forgatókönyve - mondta.

Az EKA nélkül nem állhatnék most itt, a Fidesz sem lenne és biztosan nem ez a politikai generáció vezetné ma az országot. Noha az állampárt részéről volt rá kísérlet, az EKA szereplői nem engedték, hogy generációsan megosszanak minket - emelte ki. A Fidesz valódi megszületése 1989. június 16-án, a Nagy Imre temetésén történt. Mivel 1956 a fiatalok harca volt, így merült fel, hogy az ellenzéket a fiatalok képviseljék. A Fiatal Demokraták nevében beszélt Orbán Viktor, és ekkor váltunk, ezáltal váltunk igazán ismertté. A tárgyalásokon csak egyenjogúak voltunk, de mi egyenrangúságot vívtunk ki magunknak - emlékeztetett az elnök. Akkor a generációk között baráti kapcsolatok jötte létre, melyek a politikában egészen a mai napig meghatározókká váltak - tette hozzá.

Ami a gazdaságot illeti, az akkori hatalom részéről volt egy kísérlet a bajokért való felelősség szétterítésére, de 'ezt az EKA akkor nem vállalta, nem vállalhatta'. Később azonban ennek nagyon komoly következményei lettek. A spontán privatizáció, a gazdasági hatalomátmentés részben ezért történhetett meg minden ellenőrzés és akadály nélkül - mutatott rá fideszes politikus.

Van mit kutatni a rendszerváltozás történetén - hangsúlyozta. Sok kérdés nincs még tisztázva, de a megoldás kulcsa nem az Ellenzéki Kerekasztalnál van, és sok dolgot biztosan sosem lehet majd feltárni. 'A személyes beszélgetéseket III/III-as főcsoportfőnökség és a pártvezetés között, a pártvezetés és a történelmi pártok idős generációi között, vagy a nemzetközi háttér megállapodásokat' - vetette fel Kövér. 'Mert paktumok születtek, az biztos. Csak legfeljebb nem mi kötöttük őket, hanem rólunk születtek.'- mondta, majd hozzáfűzte: a hiányzó momentumokat a népi fantázia töltötte ki.

A magyarság újra nemzetté nemesedett

Az emlékülésen Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója rámutatott: 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása egy olyan pillanat volt, melyben egyetértés jött létre, a magyarság újra nemzetté nemesedett. A résztvevők változtatni akartak azon a világon, amelybe 1945 után belekényszerítették őket. 'Ha külső hatalmak nem avatkoztak bele Magyarország életébe, akkor mindig tisztességgel, békében volt képes megváltoztatni sorsát' – idézte Antall Józsefet a történész. Az akkori ellenzékiek 1989-ben egy új irányt akartak szabni Magyarországnak, egy olyan utat, amely visszavezeti oda az országot, ahova mindig is tartozott, Európába - emlékeztetett.

Az állampárt vezetése tárgyalóasztalhoz kényszerült

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint negyed századdal ezelőtt egy olyan folyamat indult el, amelynek lefolyását, kimenetelét nem lehetett előre látni. Azonban a résztvevők elérték azt, ami korábban lehetetlennek tűnt: az állampárt vezetése tárgyalóasztalhoz kényszerült. Fontosnak nevezte, hogy az EKA nem engedett az MSZMP megosztó, átmentő, elodázó politikájának, így le tudták rakni a demokrácia alapjait, ezáltal képesek voltak hosszútávon befolyásolni a történéseket. 'Az emlékezés és a számvetés lehetősége is a jubileum', ugyanakkor számos kérdést felvet: miért nem sikerült a felfokozott várakozások jelentős részét megvalósítani? Miért tekintenek még most is sokan nosztalgiával a diktatúra időszakára? A politikában való csalódottság a szélsőséges irányzatok felé tereli honfitársainkat, akik éppen a 25 évvel ezelőtti vívmányok leépítésében látják a megoldást - emelte ki.

Besúgó nem volt közöttünk

Kónya Imre, a Független Jogász Fórum első elnöke visszaemlékezésében személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal, készülő memoárjaiból idézve. Kiemelte, hogy a Független Jogászfórum akkori tárgyalásainak hiteles történetét sok esetben az akkori ügynökjelentések őriztek meg. Csaknem bizonyosnak nevezte, hogy az EKA alakuló ülésén még nem működött lehallgatás, 'a második üléstől azonban folyamatos volt a lehallgatás' - emlékeztetett. Az erről készült jegyzőkönyvek áldozatul estek az iratmegsemmisítésnek, a napi operatív információs jelentésekben azonban minden nyomom követhető. 'A rajtuk szereplő megjegyzések szerint az EKA tárgyalásokról készült jegyzőkönyvek helység- és telefonlehallgatásokból származtak: ez is alátámasztja, hogy besúgó nem volt közöttünk'- mondta.

Az EKA jóval többet ért el céljainál

Kukorelli István, az ELTE oktatója kulcsfontosságúnak nevezte azt a felismerést, hogy az EKA nem a kormánnyal tárgyalt, hanem a hatalom tényleges birtokosaival, a pártvezetéssel. 'Az EKA célja a szabad demokratikus választás elérése volt, de jóval többet ért el annál, lefektette az új Magyarország alkotmányos alapjait'-mutatott rá. Érdemes és méltó a megemlékezésre az EKA története - hangsúlyozta.

A múlt kisajátítása elkezdődött

A helyi ellenzéki kerekasztalok jelentőségére hívta fel a figyelmet Kengyel Miklós, Pécsi Tudományegyetem oktatója. Mint a pécsi kerekasztal aktív résztvevője és szóvivője a tárgyalások menetét ismertette és vont párhuzamokat az EKA működésével. 'A múlt kisajátítása elkezdődött, ez az utolsó pillanat, hogy összegyűjtsük a dokumentumokat, hogy valóságos képet kapjunk az akkor történtekről' - hívta fel a figyelmet.

Antall csak később jött

Antall Józsefnek az Ellenzéki Kerekasztal munkájában betöltött szerepét méltatta Gergely András a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, aki személyes emlékeit idézve a tárgyalások három tartóoszlopaként Szabad György, Sólyom László és Antall József személyét emelte ki. Emlékeztetett, hogy az MDF népi irányzatának képviselői nem vettek részt az EKA munkájában, és Antall sem vett részt a tárgyalások első szakaszában, csak 1989 júliusában kapcsolódott be a munkába. Ennek okait még tovább kell kutatni - mutatott rá. Ezt követően azonban átvette a kezdeményező szerepet. 'Konszenzuskereső magatartása jótékonyan hatott a tárgyalásokra' – mondta.