Az alábbi kérdésekre kaptunk válaszokat:

• Milyen turisztikai fejlesztések valósultak meg az utóbbi időben Szigetközben?
• Milyen vízügyi fejlesztések várhatóak a térségben?
• Van-e megoldás a csípőszúnyog problémájára a Szigetközben?
• Melyek a legfontosabb célok a Szigetköz védelméért?

Nézzük is őket sorban…

Turisztikai fejlesztések
Előadó: dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke

Az előadásból megtudhattuk, hogy összesen 10 Mrd Ft pályázati összeg áramlik Szigetköz térségébe

Ezek a kapacitások több projekt együttes eredményeiből adódnak össze, úgymint

• GINOP (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) pályázatok,

Limes Világörökség Program,

EUROVELO 6 Projekt,

Magyaróvári Vár projektek

• TOP (Terület- és Településfejlesztési Program) pályázatok,
• Interreg

Bike&Boat pályázat,

SACRA Velo – kerékpáros zarándokút program,

Dunakilitii Duna híd

Duna-Dunaj (natúrpark)

• Vidékfejlesztési Programkeretek,

Leader program

• Transznacionális:

Transdanube Pears,

Danube Pearls

a turizmus témakörben.

Mindezek új létesítményeket, eszközöket, látnivalókat is eredményeznek, de fontos kiemelni, hogy az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések népszerűsítése körében kiemelt feladat az ökoturisztika, a kulturális és örökségi helyszínek őrzése.

Hagyományaink, értékeink fenntartása és bemutatása nagy jelentőséggel bír, legyen szó a viziturizmus látnivalóiról, a csodás természeti környezetünk védelméről, a horgászturizmus feladatairól, de nem szabad elfeledkezni a szigetközi hagyományok, programok ápolásáról sem.

Tájékoztató a Szigetközben megvalósuló vízügyi fejlesztésekről
Előadó: Sütheö László, az ÉDUVIZIG műszaki igazgató-helyettese

1992-őt írtunk, amikor ezen év októberében Dunacsúnynál elterelték a Dunát, Az elterelés következtében a Szigetközben, a Duna főágában a vízszint négy-öt métert süllyedt, a mellékágrendszer nagy része pedig napokon belül kiszáradt. A vízpótlást 1995-ben a dunakiliti fenékküszöb építésével oldották meg, ám a módszer nem az eredeti vízjárást állította vissza. Jelenleg a Duna teljes vízhozamának nagy része a szlovákiai üzemvízcsatornában folyik, a magyarországi mederszakaszba kevesebb, mint a húsz százaléka jut. (forrás: Magyar Nemzet)

Sütheö László az előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a vízlépcsőépítés és annak üzembe helyezése súlyos környezeti károkat okozott a Szigetközben és méltán irányította ide a figyelmet, pedig az alábbi problémák már előtte is megfigyelhetőek voltak a térségben:

• folyamatosan szükségszerű folyamszabályozási beavatkozások ellenére a hajóút biztosítása nehézségekbe ütközött
• medersüllyedés – kis és középvizek csökkentek
• hullámtéri feltöltődés – árvízszintek emelkedése
• iparszerű erdőgazdálkodás
• mértéktelen elektromos halászat

Az előadás alatt szemléletesen is láthattuk az elmúlt időszak és a jelenlegi vízszabályozási lépéseket, előrevetítve azokra a feladatokra és kérdésekre is, melyek most foglalkoztatják a szakembereket.

Összefoglalva az mondható el, hogy a jó ökológiai potenciál megteremtésére hidrológiai szempontból az 1950-es évek vízszabályozása a referencia állapot. Az üzemeltetés alapja pedig a Duna természetes vízjárása, a pozsonyi (dévényi) vízhozam alapján.

Erre a Szigetközi Vízpótló-rendszer Üzemelési Bizottsága figyel, melynek tagja 2018. május 3-tól – a bizottság egyhangú szavazása által - a Szigetköz Natúrpark Egyesület is.

Csípőszúnyog problémája és megoldásai a Szigetközben
Előadó: Havasréti Béla, a Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály munkatársa

Csípőszúnyog – aki a Szigetközbe érkezik, nem úszhatja meg vele a találkozást. De van-e megoldás a probléma enyhítésére? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre s ezek vajon milyen hatással vannak a környezetünkre és az emberi szervezetre?

Azt gondolnánk, hogy az imágók (kifejlett szárnyas rovar) elleni hagyományos kezelések – kémiai szúnyoggyérítés - csak a szúnyogokat pusztítják el. A közzétett figyelmeztetés szerint ugyanis a melegvérűekre nincs hatással. Azt azonban mindenki számára tudatosítani kell, hogy egyéb, környezeti károsító hatást igenis eredményez.

Mire figyelmeztet ezzel kapcsolatban a vegyész?

Az irtószerek hatóanyagai a következőek:

• deltametrin; lambda-cihalotrin; etofenprox

Mindegyik hatásmechanizmusa idegméregként hat a rovarokra – nem csak a szúnyogokra és lárvákra, hanem az összes, környezetünkben élő hidegvérűre, de ugyanilyen hatással van a méhekre is.

Lehetnek-e ezek a növényvédő szerek bármilyen hatással az emberi szervezetre?

Ha egy-egy szúnyoggyérítés után valaki bőrpírre, bőrszárazságra vagy égő érzésre panaszkodik, az nem a véletlen műve. A teljes leírás alapján ugyanis kerülni kell ezen szerekkel való találkozást! Ügyelni kell, hogy a permet élelmiszerre, evőeszközökre, gyermekjátékra, háziállatra, játszótérre, pihenőpadokra ne kerüljön!

Élelmezés-egészségügyi várakozási idők, amit mindenképp ajánlatos betartani a permetezés után:

• deltametrin: 3-7 nap
• lambda-cihalotrin: 3-21 nap
• etofenprox: 14 nap

Figyeljünk a környezetünkre! Figyeljünk az egészségünkre!

Natúrparki Tanács a Szigetköz Natúrparkban - Célok és elképzelések
Előadó: Fűzfa Zoltán, a Pisztráng Kör Egyesület elnöke

Milyen egyedi sajátosságai vannak a szigetközi tájnak, amit mindenképpen védeni kell?

Szigetköz egy folyamatosan változó és megújuló táj. Minden, ez ellen irányuló beavatkozás az ökoszisztéma felborulását eredményezi, és súlyos következményekkel járhat!

Gondolunk itt

• az ártéri erdők természetes kialakulására,
• a szikes partok folyamatosa változásaira és „költözéseire”,
• az őserdők háborítatlan ökoszisztémájára
• a kristálytiszta talajvíz védelmére
• a hordalékkúpok természetes kialakulására

Minden tájegység sajátos élővilággal rendelkezik. Ez alól Szigetköz sem kivétel. Olyan egyedi növények és állatok találhatók meg, melyek közül több csak itt őshonos.
Szűkebb kis hazánk teljeskörű és átfogó védelmére irányul a Natúrparki Tanács munkája, mely kellő szakértelemmel veszi irányítása alá a feladatok koordinálást.

Fűzfa Zoltán így összegezte az elhangzottakat:

„A változatosság gyönyörködtet! Azaz, fenntartható tájhasználatot a Szigetközbe, mely táji, tájhasználati és faji biodiverzitást eredményez, valamint boldog embereket!”