elősegítve ezáltal a vizek, a környezet iránt érzett felelősség, érzékenység kialakítását, erősítését.

A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló egyezményt 1994. június 29-én Szófiában írta alá 13 Duna menti ország. A felek megállapodtak abban, hogy együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és intézkedéseket tesznek a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésére és megelőzésére. Ebből a jelentős eseményből teremtett hagyományt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (IPCDR) a Nemzetközi Duna Nap életre hívásával, melyet azóta június 29-én ünnepelünk.

A jeles nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Duna vízgyűjtőre, annak megóvására és fenntartható fejlesztésére és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A vízgyűjtőhöz tartozó országokban több helyen kormányzati, önkormányzati és civil szervezésű programok, fesztiválok zajlanak ezen a napon, pályázatok és akciósorozatok igyekeznek minél több emberhez eljuttatni a dunai közösség üzenetét, illetve csökkenteni az emberek és a folyó közti – fizikai és érzelmi – távolságot.

Igazgatóságunk a Duna Napról idén már 15. alkalommal emlékezett meg helyi szinten, ezúttal a „Get active for a healthier Danube – Tégy egy egészségesebb Dunáért” jelmondat jegyében. A Győrkőc Fesztivál keretében már második alkalommal ünnepelte e jeles napot a „vizes szakma” többi képviselőjével: a Győri Műszaki SZC Hild József Építőipari Szakgimnáziummal és a Pannon Víz Zrt.-vel együtt. Mind a három szervezet a Széchenyi téren egymás mellett állította ki standjait, ahol igyekeztek bevonni a gyerekeket a vízhez kapcsolódó játékokba. Igazgatóságunk csapata (Gál Beáta, Hofer Laura, Holchammer Zsoltné, Juhász D. Katalin, Kállai-Kószás Veronika, Kocsisné Salló Mária, Mazalin Beatrix, Puska-Kovács Edit, Szabó Henriett és Varga Katalin) a már hagyománnyá vált labirintus illetve „keresd a párját”, a Győr árvízi látképét ábrázoló puzzle és a Felső-Szigetköz vízfolyásain végigvezetett „kenutúra” ügyességi játékain kívül idén kézműves játékokkal is készült: a kicsik színes papírból „fűzhették” vagy ragaszthatták a halak pikkelyeit illetve színezhettek, a nagyobbak a környezettudatosság jegyében a pet palackokat újrahasznosítva halat festhettek illetve felhőt ragaszthattak.