Hírek
2018. Június 10. 21:00, vasárnap |
Helyi
Forrás: Nemes Claudia; foto: Talpas Balázs
I. Szigetköz Konferencia Kimlén
2018. május 31-én a Szigetköz Natúrpark Egyesület szervezésében került sor az I. Szigetköz Konferenciára, ahol a szakma kiválóságai érdekes és vitatott témákat érintettek.
Az alábbi kérdésekre kaptunk válaszokat:
- Milyen turisztikai fejlesztések valósultak meg az utóbbi időben Szigetközben?
- Milyen vízügyi fejlesztések várhatóak a térségben?
- Van-e megoldás a csípőszúnyog problémájára a Szigetközben?
- Melyek a legfontosabb célok a Szigetköz védelméért?
Nézzük is őket sorban…
Turisztikai fejlesztések
Előadó: dr. Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke
Az előadásból megtudhattuk, hogy összesen 10 Mrd Ft pályázati összeg áramlik Szigetköz térségébe
Ezek a kapacitások több projekt együttes eredményeiből adódnak össze, úgymint
- GINOP (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) pályázatok,
Limes Világörökség Program,
EUROVELO 6 Projekt,
Magyaróvári Vár projektek
- TOP (Terület- és Településfejlesztési Program) pályázatok,
- Interreg
Bike&Boat pályázat,
SACRA Velo – kerékpáros zarándokút program,
Dunakilitii Duna híd
Duna-Dunaj (natúrpark)
- Vidékfejlesztési Programkeretek,
Leader program
- Transznacionális:
Transdanube Pears,
Danube Pearls
a turizmus témakörben.
Mindezek új létesítményeket, eszközöket, látnivalókat is eredményeznek, de fontos kiemelni, hogy az aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések népszerűsítése körében kiemelt feladat az ökoturisztika, a kulturális és örökségi helyszínek őrzése.
Hagyományaink, értékeink fenntartása és bemutatása nagy jelentőséggel bír, legyen szó a viziturizmus látnivalóiról, a csodás természeti környezetünk védelméről, a horgászturizmus feladatairól, de nem szabad elfeledkezni a szigetközi hagyományok, programok ápolásáról sem.
Tájékoztató a Szigetközben megvalósuló vízügyi fejlesztésekről
Előadó: Sütheö László, az ÉDUVIZIG műszaki igazgató-helyettese
1992-őt írtunk, amikor ezen év októberében Dunacsúnynál elterelték a Dunát, Az elterelés következtében a Szigetközben, a Duna főágában a vízszint négy-öt métert süllyedt, a mellékágrendszer nagy része pedig napokon belül kiszáradt. A vízpótlást 1995-ben a dunakiliti fenékküszöb építésével oldották meg, ám a módszer nem az eredeti vízjárást állította vissza. Jelenleg a Duna teljes vízhozamának nagy része a szlovákiai üzemvízcsatornában folyik, a magyarországi mederszakaszba kevesebb, mint a húsz százaléka jut. (forrás: Magyar Nemzet)
Sütheö László az előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a vízlépcsőépítés és annak üzembe helyezése súlyos környezeti károkat okozott a Szigetközben és méltán irányította ide a figyelmet, pedig az alábbi problémák már előtte is megfigyelhetőek voltak a térségben:
- folyamatosan szükségszerű folyamszabályozási beavatkozások ellenére a hajóút biztosítása nehézségekbe ütközött
- medersüllyedés – kis és középvizek csökkentek
- hullámtéri feltöltődés – árvízszintek emelkedése
- iparszerű erdőgazdálkodás
- mértéktelen elektromos halászat
Az előadás alatt szemléletesen is láthattuk az elmúlt időszak és a jelenlegi vízszabályozási lépéseket, előrevetítve azokra a feladatokra és kérdésekre is, melyek most foglalkoztatják a szakembereket.
Összefoglalva az mondható el, hogy a jó ökológiai potenciál megteremtésére hidrológiai szempontból az 1950-es évek vízszabályozása a referencia állapot. Az üzemeltetés alapja pedig a Duna természetes vízjárása, a pozsonyi (dévényi) vízhozam alapján.
Erre a Szigetközi Vízpótló-rendszer Üzemelési Bizottsága figyel, melynek tagja 2018. május 3-tól – a bizottság egyhangú szavazása által - a Szigetköz Natúrpark Egyesület is.
Csípőszúnyog problémája és megoldásai a Szigetközben
Előadó: Havasréti Béla, a Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály munkatársa
Csípőszúnyog – aki a Szigetközbe érkezik, nem úszhatja meg vele a találkozást. De van-e megoldás a probléma enyhítésére? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre s ezek vajon milyen hatással vannak a környezetünkre és az emberi szervezetre?
Azt gondolnánk, hogy az imágók (kifejlett szárnyas rovar) elleni hagyományos kezelések – kémiai szúnyoggyérítés - csak a szúnyogokat pusztítják el. A közzétett figyelmeztetés szerint ugyanis a melegvérűekre nincs hatással. Azt azonban mindenki számára tudatosítani kell, hogy egyéb, környezeti károsító hatást igenis eredményez.
Mire figyelmeztet ezzel kapcsolatban a vegyész?
Az irtószerek hatóanyagai a következőek:
- deltametrin; lambda-cihalotrin; etofenprox
Mindegyik hatásmechanizmusa idegméregként hat a rovarokra – nem csak a szúnyogokra és lárvákra, hanem az összes, környezetünkben élő hidegvérűre, de ugyanilyen hatással van a méhekre is.
Lehetnek-e ezek a növényvédő szerek bármilyen hatással az emberi szervezetre?
Ha egy-egy szúnyoggyérítés után valaki bőrpírre, bőrszárazságra vagy égő érzésre panaszkodik, az nem a véletlen műve. A teljes leírás alapján ugyanis kerülni kell ezen szerekkel való találkozást! Ügyelni kell, hogy a permet élelmiszerre, evőeszközökre, gyermekjátékra, háziállatra, játszótérre, pihenőpadokra ne kerüljön!
Élelmezés-egészségügyi várakozási idők, amit mindenképp ajánlatos betartani a permetezés után:
- deltametrin: 3-7 nap
- lambda-cihalotrin: 3-21 nap
- etofenprox: 14 nap
Figyeljünk a környezetünkre! Figyeljünk az egészségünkre!
Natúrparki Tanács a Szigetköz Natúrparkban - Célok és elképzelések
Előadó: Fűzfa Zoltán, a Pisztráng Kör Egyesület elnöke
Milyen egyedi sajátosságai vannak a szigetközi tájnak, amit mindenképpen védeni kell?
Szigetköz egy folyamatosan változó és megújuló táj. Minden, ez ellen irányuló beavatkozás az ökoszisztéma felborulását eredményezi, és súlyos következményekkel járhat!
Gondolunk itt
- az ártéri erdők természetes kialakulására,
- a szikes partok folyamatosa változásaira és „költözéseire”,
- az őserdők háborítatlan ökoszisztémájára
- a kristálytiszta talajvíz védelmére
- a hordalékkúpok természetes kialakulására
Minden tájegység sajátos élővilággal rendelkezik. Ez alól Szigetköz sem kivétel. Olyan egyedi növények és állatok találhatók meg, melyek közül több csak itt őshonos.
Szűkebb kis hazánk teljeskörű és átfogó védelmére irányul a Natúrparki Tanács munkája, mely kellő szakértelemmel veszi irányítása alá a feladatok koordinálást.
Fűzfa Zoltán így összegezte az elhangzottakat:
„A változatosság gyönyörködtet! Azaz, fenntartható tájhasználatot a Szigetközbe, mely táji, tájhasználati és faji biodiverzitást eredményez, valamint boldog embereket!”
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 09:29, csütörtök | Bulvár
Rémisztő nyulak a nagyvilágból - Képgaléria
A buzzfeed.com összeszedett néhány régi fotót, képeslapot, amiken elvileg vidám nyuszik ölében ülnek vidám gyerekek, a valóságban azonban félelmetes lények félemlítenek meg rettegő gyerekeket.